Értesítjük kedves Vendégeinket, hogy 2016 december 1.-től 2017 január 31.-ig a Mágocsy kastély zárva tart. Előzetes időpont egyeztetés alapján van lehetőség a kiállítás megtekintésére. Bejelentkezés a 0620/427-24-33- as telefonszámon. Megértésüket köszönjük.

Száznegyedik születésnapján köszöntötték a Pácinban élő Bodnár Istvánnét, Rozi nénit, aki nem csupán a település, hanem a Bodrogköz legidősebb lakója is. Tizenhatodik éve özvegy, egyik gyermekét hat éve veszítette el, e fiának az özvegyével lakik együtt, aki mindenről
gondoskodik.
Az 1912. november 15-én született Rozi néninek három testvére volt, egy fiú és két lány, de közülük már csak ő él. – Én voltam a legkisebb, a „vakaró”! – mondja. – Vakarónak hívtuk a kenyérsütésből megmaradt tésztát és azt tettük a kemencébe.
Rozi néni, akit egy gyermeke, menye, két unokája, három dédunokája, ükunokája is ünnepelt, megjegyezte, semmi különös nincs abban, hogy ilyen szép kort ért meg, hiszen az édesanyja 106 éves volt, amikor elveszítette.
Rozi néni napjai rádióhallgatással telnek, érdekli, mi történik a világban. Az ünnepelt csak azt sajnálja, hogy már nem tud dolgozni a kertben. – Édesanyám is úgy kapált a kertben, hogy egyik kezében a bot
volt, a másikban a kapa – mondta Rozi néni. - Nekem már nem bírja a lábam, pedig most is mennék ki a kertbe, lenni mit csinálni! Nem jó a hosszú élet, mondom én, ennyi idősen. Mindig megkérdezik, mi a hosszú élet titka. Azt szoktam válaszolni, hogy a mértékletesség és az imádkozás.
Rozi nénit Gégény Zsuzsanna polgármester és dr. Németh Lajos alpolgármester köszöntötte tortával, virággal, meleg ágyneművel.

 

A Korhatár Kiadó Kft. és a Stonehenge Bankház közös kiadásában megjelenő Életem Receptje című szenior életmód magazin legújabb számában négy oldalas írás jelent meg Séra Sándorné Cinke Jolánka néniről. A négyoldalas összeállítás A természet pácini patikusa címmel mutatja be a községünkben élő, nyolcvannyolc éves Jolánka nénit, aki arról is mesél, hogyan kezdett el foglalkozni a gyógynövényekkel  és miként sajátította el azokat az ismereteket, melyek segítségével a természet patikáját a különböző betegségek gyógyításának szolgálatába tudta állítani.
A róla szóló cikkben részletesen elmondja, hogyan termeszti a különböző gyógynövényeket, miként készít belőlük teát, olajat. A cikk szerzője által „pácini füvesasszonynak” nevezett Jolánka néni megemlíti, hogy mindent, amit elkészít, vagy másoknak is ajánl, azt maga is kipróbálta már. Szó esik a csalántea, a citromfű, a zsálya, a diólevél és a többi növény hasznáról is.
Az írás végén pedig megjegyzi, hogy nem is emlékszik rá, mikor járt utoljára orvosnál. Egyetlen éjszakát nem töltött még kórházban, azt viszont sajnálkozva tette hozzá, hogy néha el kell mennie a gyógyszertárba, mert van, a mire ő sem talál gyógyírt a természetben.
A Jolánka néniről szóló cikkhez a fényképeket az ugyancsak pácini Séra Bianka készítette.

A Mindenszentekhez és a Halottak Napjához időzítve lélekharangot avattunk a pácini köztemetőben. Az ünnepségen több mint százan vettek részt, de településünk lakóin kívül sokan ott voltak azok közül is, akik éppen az avatás időpontjában látogatták meg a Pácinban eltemetett szeretteik sírját. – Kis közösségünk régi és nemes vágya, hogy elhunyt szeretteink emlékére lélekharang szóljon a mi temetőnkben is – mondta Gégény Zsuzsanna polgármester. – Azért emeltetünk lélekharangot, hogy a pácini nyughelyen is megcsendüljön a harangszó a lelkekért. A lélekharang megáldását és megszentelését Matyi Péter, római-katolikus plébános, Tanászi Árpád, református lelkész és Molnár József, görög-katolikus parókus végezték el a megható ünnepségen, melyet a pácini Idősek Klubjának az alkalomhoz illő szép, verses-énekes műsora vezetett fel, még emlékezetesebbé téve az alkalmat. Pácin Község Önkormányzata köszönetet mond Matyi Péter atyának, aki a római-katolikus egyház nevében ajánlotta fel a községnek a harangot. Gál Károly tervezőnek, aki a lélekharang helyének kiválasztásához adott szakmai tanácsot, Dakos Sándornak, az önkormányzat volt dolgozójának, ő a harang elhelyezésében és megszólaltatásában segédkezett, a harangot ölelő gyönyörű koszorút pedig Kacsik Andrásnénak köszönhetjük. A lélekharang felállításáért köszönet jár Pácin Község Önkormányzata közalkalmazott és közfoglalkoztatott dolgozóinak is, akik részt vettek a kivitelezésben. Lelkesen, szakmai tudásuk legjavát adva a községükért végezték el feladatukat, melynek értelmét bizonyítja a lélekharang.


Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az év pácini kulturális eseményére került sor szeptember 16-án a Mágócsy kastélyban Itt nyílt meg ugyanis Pusszantás mindenkinek! címmel a magyar kabarétörténelem egyik legnagyobb alakjáról, Hofi Gézáról készült karikatúrák kiállítása. Az előzményekhez tartozik, hogy idén tavasszal Budapest tizedik kerületének, Kőbányának az önkormányzata karikatúrapályázatot hirdetett abból az alkalomból, hogy ebben az évben lett volna nyolcvan esztendős Hofi Géza. És persze azért is, mert Hofi Géza Kőbányán született és élete végéig kőbányainak vallotta magát. A pályázatra több mint harminc rajz érkezett, melyeket három hónapig szabadtéri tárlaton lehetett látni a kőbányai Kőrösi Csoma sétányon és a rendezők úgy gondolták, a karikatúrákat vándorkiállításon mutatják be szerte az országban.

Településünk polgármestere, Gégény Zsuzsanna kapcsolatot keresett Kovács Róberttel, Kőbánya polgármesterével, és felajánlotta neki, hogy a pácini Mágócsy kastély legyen a karikatúrakiállítás első vidéki helyszíne. A polgármester és a Kőbányai Önkormányzat készséggel elfogadta az ötletet, sőt Kovács Róbert felajánlotta, hogy örömmel megnyitja a pácini kiállítást. Büszkék vagyunk és megtiszteltetés számunkra, hogy Kőbánya után az országban elsőként Pácinban mutathattuk be a Hofi-karikatúrákat.

A kiállítás megnyitójára zsúfolásig megtelt a Mágócsy kastély földszinti terme. Polgármesterünk köszöntője után Kovács Róbert tartott vetítettképes előadást a sokszínű és egyre inkább fejlődő Kőbányáról, különös tekintettel a Hofi Gézához kapcsolható helyszínekre, így a szülőházára, vagy a Majolikagyárra, ahol Hofi Géza az ötvenes években az érettségi után porcelánfestőként dolgozott. Még olyan porcelánfigurákat, nippeket is elhozott magával a gyárból, melyeket akár Hofi Géza is festhetett annak idején.

A megnyitó ünnepség csúcspontján Éles István humorista lépett színre, aki egykori példaképének hangján megszólalva fergeteges műsorral idézte Hofi Géza alakját. A hangulatos kiállítás megnyitója után a pácini önkormányzat állófogadáson látta vendégül a kiállítás valamennyi látogatóját, akik többek között Hofi Géza kedvenc ételei közül a mákos nudlit és a lepirított krumplis tésztát is megkóstolhatták.

Mindeközben a vendégek természetesen megtekintették a karikatúrakiállítást is, melynek megrendezését támogatta a Kőbányai Önkormányzat, a Kőbányai Kőrösi Csoma Kulturális Központ, a MIX Magazin és a Mixonline.hu szerkesztősége, a Regös Média Kft. is.

     
       
       
       
       
       
       

   A napokban megjelent az Életem receptje című szenior életmód magazin, amely hat oldalas összeállításban mutat be pácini szépkorúakat. Gyenes Lajos, Lénárt István,  Lovas Istvánné, Nagy Kálmánné, Séra Zoltánné, Tóth Istvánné  mesélnek életükről  A Jobb világban éltünk akkor – Szépkorúak Pácinból című riport így kezdődik: „Ők hatan összesen 513 évesek. A zempléni Pácinban élnek, tiszteletre méltóan, dolgosan. Miként mindig is az elmúlt évtizedekben. Valamennyien felidézik gyermekkorukat, mesélnek szüleikről, gyermekeikről, arról, milyen volt az élet évtizedekkel ezelőtt, és beszélnek arról is, hogyan telnek a napjaik mostanában. Mivel a fényképes riport szereplőinek élete mindig is összefonódott Pácinnal, ezekből az életmesékből sokat megtudunk a község múltjáról is.

(Az Életem receptje című magazin e száma megtalálható és elolvasható a községi könyvtárban.)

 

Ezzel a címmel közöl kétoldalas színes képriportot Pácinról a Budapesten megjelenő, szép kivitelű MIX Magazin. A lap júliusi száma a Bodrogköz gyöngyszemeként mutatja be településünket. A Séra Bianka, pácini középiskolás által készített képeken látható a Mágócsy kastély, a Fő utca és a Rendezvénytér néhány részlete, az Üdvözüljük Pácinban! köszöntő tábla,  a Köböltó utcát ékesítő virágszőnyeg,  valamint a Karcsa-part vadvízi ősromantikája.

A képriport szövege felidézi, hogy a Bodrogközt Vörösmarty Mihály is megemlíti a Zalán futásában, hogy az őspáciniakat a lápok népének nevezték, emlékeztet a falu olyan híres szülötteire, mint Czinke Ferenc grafikusművész, Nagy Attila színművészre, de megemlíti Farkas Bertalant, az első magyar űrhajóst is, aki bár a szabolcsi Gyulaházán született, de pácininak is vallja magát. Olvashatunk az időkapszuláról, a község ékszerdobozáról, a Mágócsy kastélyról és a Karcsa folyóról is.

A képes beszámolóhoz tartozó cikk így zárul: „ A páciniak közösséget alkotva igyekeznek mindent megtenni, hogy szép, virágos, megélhetést is adó környezetet teremtsenek, hogy ez a gyöngyszem minél szebben csillogjon. Mert Pácin él és élni akar.”

(A MIX Magazin júliusi száma július 18-tól megtalálható a pácini könyvtárban is.)

 

  Pezsgés, élvezetes programok, jó hangulat, kellemes légkör, érdeklődők a közelből és a távolból- és még sorolhatnánk, miként lehetne utólag jellemezni a július 9-én és 10-én megrendezett XIX. Bodrogközi Napokat, a kistérség magyar és szlovák településeinek hagyományos kulturális fesztiválját. Igaz, fél órával előtte monszuneső öntözte a gyülekező közönséget és a fellépőket, de végül is az égiek úgy gondolták, hogy a XIX. Bodrogközi Napokra is ki kell sütnie a napnak.  

  Az ünnepélyes megnyitón Gégény Zsuzsanna, Pácin polgármestere is e kis térség nagy közösségéről beszélt, miként dr. Hörcsik Richárd is az itteniek összefogását emlegette. – Soha nem fogom elfelejteni azt, hogy a tavalyi Bodrogközi Napokon éppen itt, Pácinban elhelyezték az időkapszulát, az összefogás jelképét – mondta Abaúj és Zemplén országgyűlési képviselője, aki 2017-re, a XX. Bodrogközi Napokból egy, magyar-szlovák közreműködéssel létrehozandó nagyszabású bodrogközi fesztivált ígért. Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés alelnöke ugyancsak a magyar-szlovák határon élők együttdolgozását hangsúlyozta a hagyományok megőrzésében.

  A XIX. Bodrogközi Napok programja is ezt az összedolgozást tükrözte, szép és emlékezetes műsort hoztak Nagytárkányból, Borsiból, Cigándról, Tiszakarádról, Karcsáról, Bodroghalomról, Sátoraljaújhelyről és persze, a házigazdák is kitettek magukért a Pácini Idősek Klubja énekkarának, a Pácini Bárókert Óvoda gyermekcsoportjának, a Pácini Általános Iskola tanulóinak és felkészítő pedagógusaiknak, valamint Makranczi Judit és Kovács Brigitta énekeseknek köszönhetően. A miskolci Fortuna Táncstúdió látványos divatshow-val rukkolt elő, a Garagulya Gólyalábas Kompánia megismételte tavalyai sikerét, a Holdviola együttes koncertje pedig szépséget sugárzott. A hagyományos tűzijátékot nem hagyományos retródiszkó követte dj. Robertóval, a karcsai hangulatgazdával, aki két és fél órán keresztül igazi utcabált vezényelt a táncparketté változott rendezvénytéri kavicsszőnyegen.

  Mindeközben benépesült a gasztroutca, folyamatosan üzemelt a dodzsem, az ugrlóvár, a körhinta, a két kis póniló alig győzte gyerekzsokékkal, sokan voltak kíváncsiak a kosárfonóra, és alig lehetett üres helyet találni a gyerekeket váró Játszóházban, ahol a sárospataki Újbástya Egyesület munkatársai kínáltak hasznos és értékes programokat. Önmagáért beszélt: a közönség szemmel láthatóan jól érezte magát, a fellépő amatőr csoportok is sok tapsot zsebelhettek be.

  A rendezvénysorozat második napján Ökomenikus istentiszteletre került sor a Rendezvénytéren Matyti Péter atya és Czinke Sándor tiszteletes úr, valamint a csodálatosan éneklő felvidéki Emmánuel Együttes közreműködésével.

  A Bodrogközi Napok hagyományos programja volt a IV. Barati Attila Emléktorna, melyen három futballcsapat vett részt. Az emléktorna végeredménye:  1.Pácin (gratulálunk a nyertes csapatnak)   2.Cigánd II.    3. Nagykövesd

                       Bízunk abban, hogy a jelenlévők kellemes élményekkel térhettek haza. Jöhet a huszadik...

       
       
       
       
       
       
       
       
       
       

 

       
       
     
       
       
       
       
       

 

     Azt elmúlt hétvégén Tokajban tartották Borsod-Abaúj-Zemplén Megye II. Megyenapját, melyen bemutatkoztak a Megyei Értéktárba felvett települések kulturális, épített és természeti értékei. A résztvevők egyike volt  Pácin, amely a reneszánsz stílusú, XVI. században épült Mágocsy kastélyra is büszke. Tizenöt település szerepelt az értéktár-kiállításon, közöttük nyolc kategóriában osztottak díjakat. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye első megyenapját tavaly rendezték Szerencsen, az idén Tokaj adott helyszínt a megyei értéktár szereplőinek bemutatkozásához. A 800 ezer lakosú B.-A.-Z. megye 358 településéből tizenötnek az értéktára mutatkozott be. Köztük volt a vendéglátó Tokaj, Bogács, Mezőkövesd, Sajópálfalva, Hollóháza és önálló standdal Pácin is. Mi elsősorban a hajdani fényében pompázó Mágocsy kastélyról szóló szóróanyagokkal, prospektusokkal készültünk. A látogatók figyelmébe ajánlottuk a kastélymúzeum Felvidéki kastélyok, urak és szolgák a XVI. században című, interaktív elemekkel megspékelt kiállítását, de igyekeztünk megismertetni az érdeklőkkel a település más látnivalóit is. 
A II. Megyenap látogatói az erről készült felvételeket is láthatták a páciniak standján, ahol többen érdeklődtek a község e legfontosabb nevezetessége iránt,csakúgy, mint a többi kiállító által birtokba vett faházban, illetve sátorban. A cigándiak például a híres apróbélessel, valamint a kásás káposztával kínálták a  látogatókat, a bogácsiak a fürdőjüknek csaptak hírverést, a putnokiak a Serényiek örökségét mutatták be. Ez utóbb is megkapta a Kincseink-Borsod-Abaúj Zemplén Megye Értékdíját, csakúgy, mint például a sárospataki Bodrog Táncegyüttes, a Végardó Fürdő, a Tokaji Országzászló Emlékmű.
Azt elmúlt hétvégén Tokajban tartották Borsod-Abaúj-Zemplén Megye II. Megyenapját, melyen bemutatkoztak a Megyei Értéktárba felvett települések kulturális, épített és természeti értékei. A résztvevők egyike volt  Pácin, amely a reneszánsz stílusú, XVI. században épült Mágocsy kastélyra is büszke. Tizenöt település szerepelt az értéktár-kiállításon, közöttük nyolc kategóriában osztottak díjakat. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye első megyenapját tavaly rendezték Szerencsen, az idén Tokaj adott helyszínt a megyei értéktár szereplőinek bemutatkozásához. A 800 ezer lakosú B.-A.-Z. megye 358 településéből tizenötnek az értéktára mutatkozott be. Köztük volt a vendéglátó Tokaj, Bogács, Mezőkövesd, Sajópálfalva, Hollóháza és önálló standdal Pácin is. Mi elsősorban a hajdani fényében pompázó Mágocsy kastélyról szóló szóróanyagokkal, prospektusokkal készültünk. A látogatók figyelmébe ajánlottuk a kastélymúzeum Felvidéki kastélyok, urak és szolgák a XVI. században című, interaktív elemekkel megspékelt kiállítását, de igyekeztünk megismertetni az érdeklőkkel a település más látnivalóit is. 
A II. Megyenap látogatói az erről készült felvételeket is láthatták a páciniak standján, ahol többen érdeklődtek a község e legfontosabb nevezetessége iránt,csakúgy, mint a többi kiállító által birtokba vett faházban, illetve sátorban. A cigándiak például a híres apróbélessel, valamint a kásás káposztával kínálták a  látogatókat, a bogácsiak a fürdőjüknek csaptak hírverést, a putnokiak a Serényiek
örökségét mutatták be. Ez utóbb is megkapta a Kincseink-Borsod-Abaúj Zemplén Megye Értékdíját, csakúgy, mint például a sárospataki Bodrog Táncegyüttes, a Végardó Fürdő, a Tokaji Országzászló Emlékmű.

   
       
       
       

 

Egy napig viselhette a bringafőváros címet a bodrogközi Pácin: soha ennyi kerékpáros nem színesítette még a települést, ahol június ötödikén vasárnap az idén is megrendezték a Mágócsy Kerékpáros Teljesítménytúrát a Sportos, Egészséges Zemplénért Egyesületnek köszönhetően.

Hírek

A Mágocsy Kastély és... A kastély Vendégház Áraink  A falu legfőbb ...
Környezetünk Pácin a Bodrogköz gyöngyszeme. A község a magyar-szlovák...
Címerünk Pácin címerét Prof. Czinke Ferenc tervezte “gyökerei t...