Olyasvalakinek kell megnyitnom a kiállítását, aki a bodrogközi polgármesterek között bizonyára a legjobb festőművész és a bodrogközi festőművészek között bizonyára a legjobb polgármester – mondta Gégény Zsuzsanna Pácin polgármestere, amikor a helyi Faluházban megnyitotta a Nagy Attila, Nagykövesd első emberének képeiből nyílt kiállítást. A nagykövesdi polgármesternek három éve a szomszédos Karcsán nyílt tárlata, most pedig az újraéledt pácini képzőművészeti programsorozatban mutatkozhat be. Ősszel egyébként az ugyancsak nagykövesdi Ilona Alkotóház alkotásaiból nyílt kiállítás a pácini Faluházban. A gyermekkora óta festő Nagy Attila ezúttal elsősorban a bodrogközi tájképeit hozta el a pácini közönségnek, melyek között szerepelnek a Karcsa folyót, a pácini katolikus templomot és Mágócsy kastélyt, a nagykövesdi utcákat is idéző festményei.Az akvarell, akril és olaj technikával dolgozó nagykövesdi művész a megnyitón elárulta, hogy számára a romos épületek, az elhanyagolt tájak is esztétikai minőséget jelentenek, azokban is igyekszik megtalálni a szépséget. És persze nem véletlen, hogy első számú múzsája a szülőföldje, a Bodrogköz, annak minden ihletet adó szépségével, az ott élő emberekkel együtt. Ez utóbbi azért is fontos, mert ezzel a kiállítással még közelebb kerülhet egymáshoz Nagykövesd és Pácin, s e két szomszédvárban élők Nagy Attila ecsetvonásainak köszönhetően talán még többet tudhatnak meg egymásról.

A kiállítás megtekinthető 2016. március 15-ig hétfőtől-csütörtökig 7.30-16.00 ,pénteken 7.30- 13.00-ig.

  

 

            

                            

 

 

Ittjártakor Farkas Bertalan a Faluházban működő községi könyvtárnak ajándékozott egy példányt a róla szóló könyvből. A 120 fekete-fehér és színes fényképet is tartalmazó, 230 oldalas könyv részletesen szól a családjáról, a gyulaházi és a pácini évekről, arról, miért jelentkezett vadászpilótának, és hogyan választották ki éppen őt az űrhajósnak jelentkező kétszáz pilótából. Olvashatunk az űrhajózásra való kemény felkészülésről, a Csillagvárosban töltött időszakról, az űrutazásról és mindarról, ami ezt követte.

A kötetet Farkas Berci és az életrajzot rögzítő szerző, Simon V. László is dedikálta a páciniaknak. Íme, a két dedikálás szövege:

 

Farkas Berci:

 

 

Simon V. László:

 

 

A Farkas Bertalan – Az űrhajós című könyv már kikölcsönözhető a könyvtárból.

Farkas Berci: Köszönöm a páciniak szeretetét! Így búcsúzott Farkas Bertalan az első magyar és az első pácini űrhajós azon a közönségtalálkozón, melyet a Simon V. László tollából született Farkas Bertalan – Az űrhajós című életrajzi kötet megjelenése alkalmából tartottunk a Faluházban, melynek nézőterén ezen a délutánon nem maradt üres szék. Az érdeklődőkön kívül eljöttek a rokonai, az egykori játszótársak, szomszédok, ismerősök, még a közeli szlovák településekről is érkeztek kíváncsiskodók.

A közönségtalálkozón a páciniak nevében Gégény Zsuzsanna polgármester köszöntötte Farkas Bercit, megemlítve, hogy az itt élők hálásak neki, amiért nem tartotta meg ígéretét és nem vár huszonöt évet az újabb pácini látogatásra. A tavalyi, XVIII. Bodrogközi Napokon, midőn az időkapszulát lezárta és huszonöt éves nyugalomba helyezte, azt ígérte, hogy bár 2040-ben már kilencven éves lesz, mindenképpen eljön az időkapszula felbontására.

A nyilvános interjú megható pillanatokkal kezdődött, mivel Farkas Berci a könnyeivel küszködve emlékezett meg a pácini temetőben nyugvó szüleiről, akikre még oly sokan emlékeznek itt, és meghatottan idézte pácini gyermekéveit. Majd beszélt arról, hogyan lett űrhajós, és milyen hevesen dobogott a szíve, amikor kétszázötven ezer kilométer magasságból először látta meg a mámorító látványt nyújtó, a világűrben olyannyira törékenynek tetsző gyönyörű bolygót, a Földet. Mesélt az űrállomáson végzett kutatásokról, arról, hogyan aludtak, milyen volt az űrmenü. Utóbbi illusztrálására még néhány űrkonzervet is megmutatott a közönségnek. Elárulta, hogy a világűrbe felvitt magával egy kis zacskónyi szülőföldet, és ott volt vele a kislányától, Aidától útravalóul kapott baba is. Felidézte, hogy egy paraszthajszálon múlott az is, hogy Magyari Béla helyett végül is ő repülhetett Valerij Kubaszovval a Szojuz 36 fedélzetén 1980 májusában, amikor nyolc napot tölthetett a világűrben.

Sztori sztorit követett, ezek az életrajzi kötetben is olvashatók, de a közönség is kérdezhetett, végül Gégény Zsuzsanna polgármester asszony felajánlotta a vendégnek, hogy Pácin lehetőséget és helyiséget kínál számára, hogy fényképeiből, emléktárgyaiból állandó Farkas Bertalan-kiállítás nyíljon a községben. Farkas Berci megköszönte a felajánlást és ígérte, hogy mindenképpen visszatérnek a kiállítás-tervezetre. Majd dedikálta az életrajzi könyvet, amelynek akkora sikere volt, hogy még az ideérkezése előtt az utolsó példányig elfogyott. A vendéget és közönségtalálkozó résztvevőit a szervezők állófogadáson látták vendégül, ahol a moszkvai Lomonoszov Egyetemen díszdoktorrá fogadott és újabban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter űrhajózási, környezetvédelmi tanácsadójaként is tevékenykedő Farkas Berci ismét megköszönte a szeretetben dús fogadtatást. Egy gyönyörű és az űrhajózás mibenlétét, az űrhajósok jelentőségét frappánsan érzékeltető történettel búcsúzott a páciniaktól. A közelmúltban Stockholmban járt, ahol fogadta XVI. Gusztáv, svéd király is. Tőle hallotta ezt a gondolatot: Az űrhajósok a nemzetüket képviselve indulnak el a világűrbe, de visszatérésükkor már az egész emberiség fogadja őket.

Köszönjük Farkas Bercinek az emlékezetes találkozót, a kitűnő könyvet, és bízunk benne, hogy megnyitja majd a róla szóló állandó kiállítást. Jóval 2040 előtt…

                             

  Ez a mondat is szerepel a Farkas Bertalan – Az úrhajós című könyvben, amely a pácini kötődésű Farkas Berciről született az egykori élsportoló, majd televíziós, Simon V. László tollából. A kötetet az év végén mutatták be, s meglepő módon harmincöt évvel Farkas Bertalan űrutazása után.
  A könyv részletesen felidézi, hogyan lett Farkas Bertalanból Csillagváros lakója, miként készítették fel az űrutazásra, milyenek voltak a Föld körüli keringés napjai és persze, mi minden történt az első magyar úrhajós visszaérkezése után, hogyan ünnepelték itthon és külföldön.
Számunkra persze elsősorban a könyv életrajzi elemei lehetnek érdekesek, hiszen Farkas Berci, bár a szabolcsi Gyulaházán született, gyerekkorát Pácinban töltötte. Ezért is hívtuk meg tavaly nyáron a XVIII. Bodrogközi Napokra, hogy tartson előadást és segítsen elhelyezni az időkapszulát, amit huszonöt év múlva nyitnak majd ki és amivel kapcsolatban Farkas Berci megjegyezte, akkor még csak kilencven éves lesz, és szeretne itt lenni azon az eseményen is.
  A könyvből azt is megtudhatjuk, hogy édesapja, Farkas Lajos őrvezető a háborúból való hazaérkezése után elvette feleségül Pácin legszebb virágát. Keményen dolgoztak, boldogan éltek, suszterműhelyt nyitottak, 1949. augusztus 2-án pedig megszületett Berci fiuk.
Simon V. László Farkas Berciről szóló könyve a községi könyvtárban is olvasható, illetve kölcsönözhető lesz.
  A gyermekkorról szóló fejezetből sok mindent megtudunk, hogyan és mivel töltötte az idejét, mi mindennel foglalkozott legszívesebben, hogyan képzelte magát álmaiban futballista sztárnak. Szerették a faluban, jól tanult, segítőkész volt, szeretett könyvtárba járni, vasárnap délelőtt pedig a plébános megengedte neki, hogy a katolikus templomban harangozzon. A gyermekkor rövid felidézése után a könyvben máris elkezdődik az űrmese.
  A kötet egyik érdekessége, hogy százhúsz színes és fekete-fehér fényképen is végigkövethetjük Farkas Berci életét. Több kép szerepel benne a szüleiről, a gyermek koráról, s látható benne az 1979. október 14-én készült esküvői képe is.

Hírek

A Mágocsy Kastély és...  Mágocsy Kastély A falu legfőbb nevezetessége a középkorú...
Környezetünk Pácin a Bodrogköz gyöngyszeme. A község a magyar-szlovák...
Címerünk Pácin címerét Prof. Czinke Ferenc tervezte “gyökerei t...